Látlak magam előtt, a háttámlával szemben székhez kötözve - hisz a hátadra szükség lesz - a szád betömve azzal a harisnyával, amit a táskádban találtam. Rettegsz, pont emiatt. De a farkad mégis áll, a neccharisnyámon átütő halvány bőröm, a nagy kerek fenekem és persze a lakkcsizma mind felizgat téged. Egy szó nem hagyja el a számat, csak járkálok körülötted, minél türelmetlenebb vagy, annál nehezebben élvezel el.
Miután leülök veled szembe, a lábamat a háttámlára, közvetlenül az arcodhoz teszem. Az izzadt talpamtól a még félig lankadt kis faszod még keményebb lesz. Igazából sajnállak, mert te nem tudod még, hogy mi fog ezután jönni.. A szádban még mindig ott a harisnya, nem kell, hogy a nyáladtól tocsogjon a lábam..
Sikerült olyan állapotba keríteni a farkad, hogy hozzáragasszam a vibrátort, elég egy csizmából kivett láb és már áll is. Szeretném, hogy álljon a farkad, míg az ostorral verem a hátad. Eleinte próbálod csendben tűrni, mert tudod, hogy megérdemled. Aztán idővel rájössz, hogy addig nem fogom abbahagyni, amíg véresen csíkos nem leszel. Igyekszem az összes elnyomott frusztrációmat kiélni rajtad, az hogy te mit érzel, nem számít.
Este a barátnőimmel találkozom, nincs időm eloldozni. Nem is akarlak eloldozni. A függöny elhúzva, a villany felkapcsolva, így a szomszédok látni fognak. Te pedig legszívesebben csak sírnál, sírnál a fájdalomtól és sírnál attól, hogy még egy ilyen helyzetben is áll a farkad, mert egy aberrált fasz vagy. A vibrátor még mindig a farkadon és tudod, hogy belátnak a nappaliba, látják ahogy a székhez vagy kötözve, kinézni nem mersz, mert ha összetalálkozna valakivel a tekinteted, a szégyentől még el is élveznél..